A Kúria döntése a Kásler ügyben (2014.06.03)

2014.06.03

A Kúria döntése a Kásler ügyben

Ahogy azt a „Szerződés felmondásának és megtámadásának szempontjai” című alpontban jeleztük, mihelyst az Európai Unió Bírósága előtt a C-26/13 szám alatt folyamatban lévő ügyben döntés születik és ez alapján a döntés alapján a Kúria is ítéletet hirdet, weblapunk olvasóit tájékoztatni fogjuk.

Az Unió bírósága 2014. április 30. napján döntött az eléje terjesztett kérdésekben, amely döntésében kimondta, hogy a Kúria vizsgálhatja azt a kérdést, hogy az árfolyamrés, azaz a kétnemű árfolyam kikötése tisztességtelen-e.

Ennek alapján a Kúria 2014. június 3. napján érdemben az alábbi három kérdésben foglalt állást:

  1. A Kúria úgy ítélte meg, hogy a perbeli különnemű árfolyamok alkalmazását előíró szerződéses rendelkezések nem tartoznak a főszolgáltatást megállapító, ill. a szolgáltatás ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződéses kikötések körébe, így e szerződési feltételek tisztességtelenségét a bíróság vizsgálhatja.
  1. A támadott szerződési feltételeket a Kúria is tisztességtelennek találta, mivel a 6/2013 PJE alapján a deviza alapú kölcsönszerződések esetén nem kerül sor átváltásra csak átszámításra, amelyért a pénz átváltásakor szokásos díjazás nem jár. Ennek oka, hogy a különnemű árfolyam alkalmazásából a pénzügyi intézményeknek ellenszolgáltatással nem fedezett bevétele, a fogyasztóknak pedig költsége keletkezeik, ami tisztességtelen. Ráadásul a különnemű árfolyamok alkalmazása azért is tisztességtelen, mert az nem felel meg az Európai Unió Bírósága hivatkozott ítélete (C-26/13) által is értelmezett világos és érthető szabályozás követelményének.
  1. Ugyanakkor az Európai Unió Bírósága ítéletében kifejtettekből következően a perben korábban eljáró bíróságok tévedtek, amikor a szerződési feltételek érvénytelenségét a szerződés módosításával szüntették meg. Az Európai Unió Bíróságának jogértelmezése szerint ugyanis a szerződés módosítása helyett, a perbelihez hasonló tényállások esetén, a tagállami jog diszpozitív rendelkezése válik a szerződés részévé. A magyar jog vonatkozó diszpozitív rendelkezését a Ptk. 231. §-ának /2/ bekezdése tartalmazza, amely szerint a más pénznemben meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam alapulvételével kell átszámítani. Ilyennek pedig a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama tekintendő. A vételi és eladási árfolyam alkalmazását előíró szerződési rendelkezések érvénytelensége folytán, azok helyébe a fent hivatkozott diszpozitív rendelkezés lép.

Tehát a Kúria a Kásler-ügyben azt állapította meg, hogy a deviza hitelszerződésben az árfolyamrést előíró szerződések érvénytelenek. De ettől még a szerződés nem érvénytelen, hanem kijavítható, érvényessé tehető úgy, hogy a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamát kell referencia árfolyamnak tekinteni az átszámítás szabályozásainak hiányában. Tehát mind a kölcsön folyósításakor, mind törlesztéskor az MNB aktuális devizaárfolyama vált a szerződés részévé a bank vételi és eladási árfolyama helyett.

A Kúria elnöke 2014. június 16. napjára hívta össze a Polgári Kollégiumot, mint jogegységi tanácsot azoknak a pontoknak az eldöntésére, amelyek a Kúria decemberi (6/2013 PJE) jogegységi határozatából kimaradtak – mondta dr. Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője a tárgyalást követő sajtótájékoztatón.

Ezek a kérdések a következők:                                                            

  1. A deviza kölcsönszerződés tisztességtelen-e amiatt, mert az adós viseli az árfolyamkockázatot?
  2. Az árfolyamkockázattal kapcsolatban adott téves tájékoztatás eredményezheti-e a szerződés tisztességtelenségét? Eredményezhet-e semmisségi okot?
  3. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő feltételek megfelelnek-e az átláthatóság követelményének?
  4. Az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelennek tekinthető-e?

Az utóbbi kérdésben a jogegységi tanács nincs kötve a jelenlegi ítélethez, de ha jogegységi szintre emelkedik a keddi döntés, akkor minden bíróságnak kötelező lesz.

Dr. Wellmann György a sajtótájékoztatón utalt arra, hogy ha a jogegységi határozatban az árfolyamrés tisztességtelennek minősül, akkor elképzelhető, hogy a bankok átszámolják ezeket az összegeket. Dr. Wellmann György szerint a végső megoldást a jogalkotó fogja megvalósítani. Az ígéret szerint a Kúria jogegységi határozata után a kormány, várhatóan ősszel törvényjavaslatot nyújt be a parlamentnek a devizahiteles probléma rendezésére. Az irreális elvárás, hogy az adósok nem akarják visszafizetni a hitelt. Még egy érvénytelen szerződés esetén is vissza kell fizetni a kapott pénzt – hangsúlyozta a kollégium vezetője.

Időközben – 2014. június 4. napján – a Kúria honlapján hivatalosan is megjelent azoknak a kérdéseknek a köre, amelyekről a jogegységi tanács döntést fog hozni. Ez némiképp pontosította és kiegészítette a dr. Wellmann György által fentebb elmondottakat.

  1. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés, mint szerződéstípus tisztességtelen-e annak következtében, hogy az árfolyamkockázatot – kedvezőbb kamat ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli (6/2013. PJE határozat 2. f. pont)?
  2. A pénzügyi intézmény által az árfolyamkockázattal kapcsolatban adott téves (ellentmondásos, hiányos, illetve a valóságnak nem megfelelő) tájékoztatás eredményezheti-e – az átláthatóság hiánya következtében – a szerződés árfolyam kockázatra vonatkozó rendelkezéseinek a tisztességtelenségét (6/2013. PJE 3. pontjához tartozó indokolás 4. bekezdése)
  3. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményének (6/2013. PJE határozat 6 pont)?
  4. A folyósításkor vételi, a törlesztésekkor eladási árfolyam alkalmazásának előírása tisztességtelen szerződési feltételnek tekintendő-e; ha igen annak mi a jogkövetkezménye (6/2013. PJE határozat 5. pontjához fűzött indokolás utolsó bekezdése)?
  5. A Kásler-ügyben, június 3-án a Kúria öt tagú ítélkező tanácsa által meghozott határozat folytán a jogegységi tanácsnak döntenie kell a korábban Gfv.VII.30.078/2013. számon meghozott és elvi határozatként (EBH.2013.G.10.) közzétett határozat elvi bírósági határozatként való fenntartásának a megszüntetéséről

Természetesen a június 16. napjára összehívott Polgári Kollégiumi döntésről, annak tartalmáról is azonnal tájékoztatást nyújtunk weblapunk olvasói részére.