Benyújtotta a kormány a parlamentnek a devizahitelekre vonatkozó törvényjavaslatot (2014.06.27)

2014.06.27

Benyújtotta a kormány pénteken az Országgyűlésnek a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényjavaslatot, a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről címmel.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán jelentette be, hogy a kormány kétlépcsős törvényalkotás keretében illeszti be a jogrendbe a Kúria június 16-i jogegységi döntésének megállapításait.

A friss törvényjavaslat semmisnek nevezi az árfolyamrést - az eltérő vételi és eladási árfolyamok alkalmazását - helyette a folyósított és a törlesztett összeget is az MNB hivatalos devizaárfolyamán kell meghatározni. Ez vonatkozik a devizában megállapított bármilyen költségre, díjra vagy jutalékra is.

A pénzügyi intézményeknek a törvény hatálybalépése után - a kihirdetését követő nyolcadik nap - kilencven napon belül kell átszámolniuk a folyósítás és a törlesztés összegét visszamenőleg. Az átszámítás alapján a fogyasztóval külön törvényben meghatározott módon kell elszámolniuk a pénzügyi intézményeknek.

A törvényjavaslat egyes rendelkezései a forinthitelesekre is vonatkoznak, a végtörlesztett hitelszerződésekre azonban nem. Az indoklás szerint a végtörlesztett szerződésekre azárt nem vonatkozik a javaslat, mert a végtörlesztésre az akkori piaci és az eredeti szerződéses kötelezettségnél kedvezőbb feltételekkel, például a tényleges piaci árfolyamoknál kedvezőbb árfolyamon került sor.

Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések ugyanakkor a forint alapú hitel- vagy kölcsönszerződésre, pénzügyi lízingszerződésre is érvényesek.

A törvényjavaslat általános indoklása szerint az Európai Bíróság gyakorlata alapján a kormány arra törekszik, hogy a devizahitel-szerződések tisztességtelen feltételeinek kiküszöbölésével tartsa fenn a megkötött szerződéseket. Az előterjesztés az indoklás szerint a fennálló szerződések tartalmát csak annyiban módosítja, hogy az érintett szerződések a tisztességtelen kikötések hiányában ne váljanak teljesíthetetlenné.

A kormány kifejti: a deviza alapú hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések több évig fennálló, tartós jogviszonyok, amelyek "a társadalom széles rétegeit érintik", mivel még mindig több mint félmillió ilyen típusú szerződés létezik.

A kabinet szerint egyértelmű, hogy a 2008-ban kezdődő válság miatt ezeknél a szerződéseknél a szerződéskötéskor fennálló körülmények utóbb bekövetkezett megváltozása az adósok tömegeinek lényeges jogos érdekét sértette. "Ezek a körülményváltozások nem voltak ésszerűen előreláthatóak és jelentős mértékben túlmentek a normális változások kockázatán" - olvasható az indoklásban.

A javaslat elsősorban a pénzügyi intézmények feladatává teszi, hogy az általuk alkalmazott általános szerződési feltételekből kiiktassák a tisztességtelen kikötéseket.

Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződéssel kapcsolatban a javaslat szerint "vélelmezni kell", hogy tisztességtelen az annak részét képező, egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés, tekintettel arra, hogy nem felel meg a Kúria által is rögzített 7 elvnek. Ezek az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, a felmondhatóság, valamint a szimmetria elve.

Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses kikötés semmis, ha a pénzügyi intézmény a törvényben meghatározott határidőn belül nem kezdeményezte a polgári peres eljárás lefolytatását, vagy a bíróság a keresetet elutasítja vagy a pert megszünteti. Ezek a szerződéses pontok akkor nevezhetők tisztességesnek, ha a pénzügyi intézmény polgári peres eljárásban sikerrel bizonyítja, hogy mind a 7 elvnek megfelelnek.

A pénzügyi intézményeknek a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül meg kell vizsgálniuk a fogyasztói kölcsönszerződés részévé váló azon általános szerződési feltételeket (ászf), amelyekben szerepel az egyoldalú szerződésmódosítást lehetőségét tartalmazó kikötés. Az intézményeknek az MNB-hez kell bejelenteniük az ászf-et, és nyilatkozniuk kell arról, hogy az azokban foglalt szerződéses feltételeket tisztességesnek vagy tisztességtelennek tekinti-e.

A törvényjavaslat lefekteti a pénzügyi intézmények által esetlegesen indított polgári peres eljárások szabályait is, - az indoklás szerint - azzal a céllal, hogy olyan gyors, hatékony eljárásokat tudjanak lefolytatni, amelyekben kizárólag a szerződéses kikötések érvényességében kérdését kell megvizsgálnia a bíróságnak.

A kormány a Fővárosi Törvényszéket jelöli ki kizárólagos hatáskörű és illetékességű szervnek.

A kabinet a javaslatban is megismétli, hogy az Országgyűlés idei, őszi ülésszakán újabb jogalkotási lépések szükségesek: ekkor rögzítik majd az elszámolás végleges szabályait, az egyéb anyagi jogi kérdéseket, valamint a jogkövetkezményeket.

Devizahitelek: ez még csak az első lépés

Trócsányi László miniszter szerint a 2014. június 27-én benyújtott kormány-előterjesztés az első lépése annak, hogy egy ősszel beterjesztendő második jogszabálycsomaggal az év végéig mindenki számára elfogadható, korrekt módon rendezzék a devizahitelek kérdését. Erről az igazságügyi miniszter az MTI-nek adott interjújában beszélt.

A kormány 2014. június 27-én nyújtotta be az Országgyűlésnek a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényjavaslatot, a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről címmel.

Trócsányi László közlése szerint számos jogi értelmezés után született meg az előterjesztés, amely eljárási kérdéseket szabályozó tervezet. Ezt követi ősszel az anyagi szabályokat tartalmazó, amelynek elfogadásával a miniszter szerint a devizahitelesek ügyét véglegesen le tudják zárni. A miniszter úgy fogalmazott: egy több éve akut probléma rendezésének első csomagját tette le pénteken a kormány.

Hangsúlyozta: azért volt erre szükség, mert fennállt annak a veszélye, hogy a Kúria jogegységi határozatát követően több százezer per zúdul a bíróságokra. Hozzátette: a kormánynak társadalmi felelőssége, hogy közreműködjön a probléma megoldásában, a jogalkotó az Alkotmánybíróság felhatalmazásával lép be a szerződésbe.

Trócsányi László szerint ezt a fogyasztók már régóta várták a kormánytól, amelynek ehhez most minden jogalapja megvan. Ismertetve az előterjesztés lényegét, Trócsányi László azt mondta: a javaslatnak három pillére van, ezek közül az első az árfolyamrés kérdése. Itt mérlegelésre nincs lehetőség: a Kúria egyértelműen rögzítette, hogy semmis az a kikötés, amely szerint a kölcsönt a felvételekor a deviza vételi, visszafizetésekor eladási árfolyamán kell számolni.

Ennek helyébe a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama lép. A miniszter szerint ez azért fontos, mert ebben a kérdésben nem az egyéneknek kell pereskedniük, hanem az állam írja elő az átszámítási kötelezettséget. A bankoknak ezt a törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül kell elvégezniük. Az átszámítás jogszerűségét a Magyar Nemzeti Bank mint bankfelügyelet hivatalból ellenőrzi.

Az ősszel benyújtandó jogszabálycsomag már tartalmazza az árfolyamrés konkrét elszámolását, vagyis azt, hogyan kell elszámolni a fogyasztókkal. A javaslat második pillérének Trócsányi László az egyoldalú szerződésmódosítások ügyét nevezte, felidézve azt, hogy a gazdasági válság időszakában a bankok egyoldalúan emelték a kamatot, a költséget és a díjat.

A miniszter általánosságban elmondta: az egyoldalú szerződésmódosításra elviekben van lehetőség, de annak van egy feltételrendszere, és a jogegységi határozat is tételesen felsorolja ennek elemeit. Trócsányi László szerint a szerződésmódosítások csak akkor tisztességesek, ha ezeknek a feltételeknek maradéktalanul megfelelnek. Hozzátette: most a bankokra hárul az a bizonyításteher, hogy igazolják: az általuk végrehajtott módosítások megfelelnek ezeknek az elveknek.

A miniszter szerint ezekkel a szabályozásokkal sikerül elkerülni, hogy több százezer per zúduljon a bíróságokra, ugyanakkor mivel ezek komoly jogkövetkezményekkel járó jogviták, a tervezet arról is rendelkezik, hogy peres eljárás esetén minden fellebbezési fórumot - Fővárosi Törvényszék, táblabíróság és Kúria - végigjáró eljárásról van szó. Az irányadóak a polgári perrendtartás szabályai lesznek azzal, hogy ezekben az ügyekben a tervezet rövidebb határidőket és gyorsabb eljárást rögzíti, és kizárólag a már említett klauzulák tisztességéről lehet majd vitát folytatni.

Az előterjesztés harmadik pillérének a miniszter azt nevezte, hogy a folyamatban levő eljárásokat, árveréseket, pereket és végrehajtási eljárásokat felfüggeszti a szabályozás. Trócsányi László ezt azzal indokolta, hogy nem lehet senkit olyan helyzetbe hozni, hogy miközben van egy folyamatban levő elszámolási vita, elárverezzék a biztosítékaikat.

A miniszter azt mondta: bízik abban, hogy a jövő héten elfogadja a parlament a tervezetet. Felidézte: a javaslat beterjesztése előtt tárcája a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a nemzetgazdasági tárca a bankszövetséggel egyeztetett, ő maga pedig az Országos Bírósági Hivatalt kereste meg annak érdekében, hogy a polgári perjogi szabályokat áttekintsék.

Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy nem jelent-e komoly leterhelést a peres eljárásokban a Fővárosi Törvényszéknek az, hogy ezekben az ügyekben kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel bír, Trócsányi László azt mondta: nem számít percunamira, továbbá igyekeztek olyan eljárási szabályokat bevezetni, hogy elkerüljék azt, hogy kezelhetetlen legyen a bíróság számára ez a kérdés.

 

Mit tartalmaz a törvényjavaslat?