Csoda történt: Devizahiteles pert nyert az egyik bank (2014.09.03)

2014.09.03

Részlegesen megnyerte a magyar állam ellen indított devizahiteles pert a Magyar Cetelem Bank; a Fővárosi Törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint bizonyos időszakokban megfeleltek a tisztességesség törvényi kritériumainak a bank euróalapú személyi kölcsöneinek általános szerződési feltételei.

A Cetelem Bank lett az első

A bíróság döntése szerint a Magyar Cetelem Bank euró alapú személyi kölcsön általános szerződési feltételeinek egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő pontja három időszakban - 2009. július 1 és július 31., 2009. augusztus 1. és 2010 június 10., illetve 2009 november 1. és 2010 június 10. között - tisztességes és ezért érvényes volt. A szóbeli indoklás során elhangzott, hogy ezekben időszakokban a bank jogosult volt a "kamatot, valamennyi díjat és költséget az adósok számára kedvezőtlenül, egyoldalúan módosítani a KSH által publikált fogyasztói árindex változása esetén". A bíró kifejtette: látszik, hogy a felperes általános szerződési feltételeiben, különösen 2009-től miképp próbált megfelelni az aktuális, hatályos jogszabályoknak.

A bíró rámutatott: egy átlagos fogyasztótól, aki szerződéses kötelezettséget vállal egy lakás, vagy fogyasztási cikk vásárlása esetén, elvárható, hogy tudja, mi az a KSH által publikált fogyasztói árindex. Attól, hogy az általános szerződési feltételekben nem szerepelt az infláció szó, még a laikusok számára is teljesen egyértelmű és érthető, hogy az inflációval egyező mértékben fogja emelni a pénzintézet a kamatot. A bíróság mérlegeléssel azt állapította meg, hogy ebben a három időszakban az általános szerződési feltételek megfeleltek az átláthatóságnak és az összes többi törvényben rögzített elvnek.

A bíró megjegyezte azt is, hogy a többi vizsgált időszakban nem voltak kellően konkrétak azok az okok, melyek alapján egyoldalúan szerződést módosíthatott a bank. A bíróság elutasította a felperes kérését, hogy a perben forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen az Európai Unió Bíróságánál. A felperesnek mintegy 800 ezer forint perköltséget kell megfizetnie az alperes részére.

A bírósági tárgyalás során elhangzott, hogy mintegy 10 ezer adós szerződését érinti a per. A felperes jogi képviselője a határozat kihirdetését követően újságírói kérdésre válaszolva elmondta, még nem tudják, hogy fellebbeznek-e.

Figyelemre méltó, hogy egy bank (elsőként a Magyar Cetelem Bank) ha részlegesen is, de meg tudta dönteni a tisztességtelenségnek a vélelmét, amelyet július 4-én rögzített törvényben az Országgyűlés.

Mikor nyerhet pert egy bank?

Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezés akkor lehet tisztességes, ha megfelel a Kúria 2/2012. (XII.10.) PK véleményében felsorolt 7 elvnek:

1. egyértelmű és érthető megfogalmazás elve,

2. tételes meghatározás elve;

3. objektivitás elve;

4. ténylegesség és arányosság elve;

5. átláthatóság elve;

6. felmondhatóság elve;

7. szimmetria elve.

Magyarul: az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét szabályozó szerződéses rendelkezések akkor tisztességesek, ha azok az adós számára világosan és érthetően meghatározzák, hogy a Kúria véleményének megfelelő oklistában megjelölt körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a törlesztőrészletre; egyben pedig lehetővé teszik annak ellenőrizhetőségét, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra a szerződéses rendelkezések betartásával az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvének megfelelően került sor.

A Cetelem Bank mellett ma a vélhetően kevés lakossági devizahitellel rendelkező Széchenyi István Hitelszövetkezet ügyét is tárgyalja a bíróság.